Vissza

LEGYESBÉNYEI KÖLTŐK

 
 

Az élet

Egymásra nézünk, de semmit nem látunk.
Békét kiáltunk, de háborút csinálunk.
Gyűjtünk vagyont, százezret, milliót,
Rátesszük kezünkre a legnehezebb béklyót.
Szétszórt éltünkkel, nagy terheket hordjuk,
S mi megmarad belőlünk, kétkézzel, szétszórjuk.

Ígéretet teszünk, megszegjük szavunkat,
Ránézünk a világra, és becsapjuk magunkat.
Világon mindenhol hallatják hírünket,
Majd jóízűen hazudunk, saját szívünknek.
Igazat érzünk, de hamisak a szavak,
Nyomorult életből, így semmi nem marad!

Egyedül állni, a néma, sötétben,
Megpihenve majd, egy züllött lány ölében.
Némaságra vágyva, hogy ne feleljen senki,
Másnap újra munkádat végezni.
Az életnek furcsa színjátékot tartani.
Kinn a temetőben, gyászbeszédet hallani.
Álmot látni, szépet, és kedveset,
Hát ilyenek vagyunk, mi gyarló emberek.
                                                    
                                                     Szűcs József

 

Bármit megtennék érted!

Szerelmes versem ringatna álomba.
Gyengéd kezem óvna, s ápolna.
Lelkem vigyázná minden álmodat.
Szívem őrizné legfőbb vágyadat.

Szépséged testem óvná az idő vas fogától.
Szemem védené szemed a sötét vakságtól.
Megóvnálak téged a zord magánytól,
Hogy sose szabadulj e csodaszép álomtól.

 Bárhol s bármikor veled leszek ha kéred.
Mert azért vagyok, hogy csak érted éljek.
Bárhol s bármikor meghalnék érted.
Csakhogy te életed tovább éljed.

                                                 Bata József

 

Webdesign: g-art.hu