LEGYESBÉNYE RÖVID

 

Polgármesteri köszöntő

Településünk története

Címerünk

Fejlesztési terveink

Gazdaság

Elérhetőségeink

TÖRTÉNETE
 

Zsigmond király adománylevele 1428-ból Mező-Bényére.

Az Aba nemzettségnek ősi javai közé tartozott ez a vidék, mert már a Névtelen Jegyző felemlíti, hogy az Aba nemzettségnek a Takta mellett is voltak birtokai. A pápai tizedlajstromokban (1332-1337) Begna a neve. Így jegyezték fel a dézsmát összeíró papok. 1374-ben Egyhazas Benye, majd Albenye néven örökítették meg nevét az oklevelek kiállítói. A XIV. században az Aba nemzetség bodrogkersztúri ágazata volt Bénye tulajdonosa, amikor Al- és Felbénye néven ismerték.

Zsigmond király 1428 december hó 12-én Temesvárott kelt adománylevelében Bényét a Palaghy és Kelecsényi családoknak adományozta. 1429-ben beiktatták az új tulajdonosokat a nekik adományozott részekre Szabados jog alapján azonban a községnek nemes birtokosai voltak, tehát a beiktatásnak ellentmondtak. 1522-ben beiktatták a község birtokába királyi adomány alapján Csillag Istvánt és Thoma Ferencet. 1567-ben a község is osztozott a Hegyalja siralmas sorsában, amikor a többi községgel együtt ezt is elpusztították a dúló tatárcsordák. Rákóczi Zsigmond a szerencsi vár kapitányának, Békési Jánosnak adományozta a községet, aki azután cselédeivel és háza népével ideköltözött. A háborús időkben erősen megfogyott lakosság számát az új tulajdonos növelni akarta és mivel, hogy jómaga leleszi születésű volt Leleszről, szülőfalujából telepített ide egyes családokat.

1747-ben III. Ferdinánd király a községet ököljoggal I. Rákóczi Györgynek és feleségének Lórándffy Zsuzsannának adományozta. A törököktől sokat szenvedett Legyesbénye is. A XVII. század derekán végigpusztították a községet. A lakosok közül sokat megöltek, sokat rabszíjra fűztek, állataikat pedig mind elhajtották.

1711-ben a többi Rákóczi birtok sorsára jutott ez is. A kincstár tulajdonába ment át a már községből pusztává néptelenedett Legyesbénye. A XVIII. század birtokosainak buzgalma folytán lassanként szaporodott a népessége, míg azután új községgé alakult át. Plébániája már a XIV. században fennállott, valamint temploma is, amit az Egyházasbénye elnevezés is igazol. A község most fennálló római katolikus temploma Jézus szent szívének tiszteletére 1902-ben épült. Református temploma a XVIII. század elején épült.

A II. világháború nem okozott olyan súlyos károkat, mint néhány más településen. Épületek megsérültek, sok esetben bombatalálat illetve ágyúlövedékek találata nyomán.
1952-től MOZI üzemelt a községben. Először a Zalay- kastély egy részében, majd a Kultúrházban 1987-ig.
1959-60 között épült a mai felső tagozat épülete, az új iskola, addig a gyerekek három különálló épületben tanultak, a görög iskola, a katolikus iskola és a református iskola épületében.
1970-től önálló orvosi rendelő, valamint postahivatal működik településünkön.
1978-tól üzemel a vezetékes ivóvízhálózat.
2001-ben kiépítésre került a földgáz vezeték.
Új intézményeket hoztunk létre: Csecsemőgondozó, Könyvtár, Múzeum.
2002-ben Millenniumi emlékművet állítottunk a katolikus templom udvarán.
2003-ban térkővel burkoltuk a fő utca több szakaszát.
„Legyesbényéért Közalapítványt” hoztunk létre 1999-ben.
Az alapítvány számlaszáma: 11734145-20015381
Az alapítvány adószáma: 18432552-1-05
2000-ben felújították a katolikus templom belsejét, egyik legszebb megyei vidéki templom lett.
2004-ben a külső homlokzat teljes felújítása is megtörténik.

2007- re felújítottuk minden intézményünket ( Általános Iskolát, Művelődéi Házat, Polgármesteri Hivatalt), főbb útvonalainkat aszfaltoztuk, járdákat, parkolókat térburkolóval láttuk el. 2006 április 30-án Legyesbénye  fennállásának 1000 éves évfordulójára egy  Millenniumi emlékművet avattunk. 2007 szeptember 1-én átadtuk a Községi Borházunkat.

Webdesign: g-art.hu